2017. október 13., péntek

Jeff Wheeler - A királynő méregkeverője



A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent Jeff Wheeler népszerű sorozatának első része, A királynő méregkeverője. Ennek örömére a Blogturné Klub négy tagja bemutatja a bátor kisfiú, Owen cselszövésekkel teli kalandját, aki a király kémeit elkerülve és szövetségeseket keresve igyekszik túlélni a mindennapokat Királyforrás udvarában.


Jeff Wheeler: A királynő méregkeverője

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634570974
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Varga Tibor

Fülszöveg:
Egy fiúból férfi lesz – és nagyszerű ember.
Severn Argentine király messzi földön hírhedt: trónbitorló, a törvényes örökösök gyilkosa, az árulás kegyetlen megtorlója. Kiskaddon hercege veszélyes játékba kezd, hogy a királyt letaszítsa a trónról… de veszít. Cserébe a király fogságába kell adnia fiát, Owent. Így ha a herceg hűsége ismét megrendülni látszik, azért a fia fizet az életével.
Owen a király kémeit elkerülve és szövetségeseket keresve igyekszik túlélni a mindennapokat Királyforrás udvarában. Amikor azonban újabb bizonyíték derül ki apja árulásáról, és a sorsa megpecsételődni látszik, a fiúnak különleges eszközökre van szüksége. Meg kell mutatnia a bosszúszomjas királynak, hogy élve igenis nagyobb hasznát veheti. Az elkeseredett próbálkozásban pedig csakis egyvalaki lehet a segítségére: egy titokzatos nő, akinek valóban hatalma van élet, halál és sors felett

Saját véleményem:
A királynő méregkeverője roppant hangzatos cím, rögtön szárnyra keltette a fantáziámat, s a fülszöveggel kiegészülve valami hasonló kaliberű sztorit képzeltem el, mint a Méregtan, vagy A halál szépséges szolgálólányai sorozat.
Nagyobbat nem is tévedhettem volna (akárcsak a magyar borítóért felelős személy, akinek sikerült kiválasztania egy totál random, jelentéktelen idézetet mottóként)! Ez a történet nyomokban sem hasonlít a felsoroltakhoz, és még csak véletlenül sem Vörös Pöttyös. Inkább egy Cool Selectionbe ágyazott Arany Pöttyösként tudnám kategorizálni, ami egyszerre történelmi és gyermeki.
Amikor elkezdtem olvasni, folyamatosan abban reménykedtem, hogy néhány fejezet elteltével beindul a sztori, vagy hogy egyáltalán lesz valami központi cselekmény, de még ezeknél is jobban vártam, hogy a fülszövegben ígért "Egy fiúból férfi lesz" rész megvalósuljon. A rossz hír, hogy egyik pont sem teljesül, a jó pedig az, hogy Jeff Wheeler mindennek ellenére képes eladni a majdnem semmit. Méghozzá nem is akárhogy!

A címmel ellentétben a regény valódi főszereplője a nyolcéves Owen, aki apja taktikai ballépésének hála, túszként a trónbitorló, gyerekgyilkos, véreskezű Severn király udvarában köt ki. A fiú számára az első pillanattól kezdve világossá válik, hogy az élete hajszálon függ, mindenhonnan veszély leselkedik rá a palotában. Egy politikai játszma kellős közepébe csöppen, amihez nincs sem elég tapasztalata, sem bátorsága. Két esélye van az életben maradásra: vagy elmenekül, vagy bebizonyítja a királynak, hogy szükség van rá. Akárhogy is, vigyáznia kell, Severn ugyanis a Forrás kegyeltjeként különleges képesség birtokában van.

Ebből az alapszituációból könnyen ki lehetett volna hozni egy nyerő YA fantasy-t, tele mágiával és kalanddal, de Jeff Wheeler szokatlanabb, s egyben nehezebb utat választott. A királynő méregkeverőjét karakterközpontúként alkotta meg, mely leginkább Owen fejlődésén alapulva lendíti előre a történéseket, így sokkalta nagyobb szerep jut a fiúban végbemenő folyamatoknak, mint bármi másnak. Mindezt pedig megspékelte jóadagnyi történelemmel, pontosabban a történelmi korszakokat jellemző fondorlatos, ámde lassan zajló politikai és taktikai lépésekkel.
Tehát míg Owen az életét óvja, akaratán kívül kénytelen belekóstolni a nagyok játszmájába, ahol - ha szövetségeseinek hála csak közvetetten is - manipulálnia, taktikáznia és mások sorsával játszania kell.

Ahogy fentebb utaltam rá, eleinte nem igazán találtam a helyemet ebben a világban. Részben mást vártam, részben untam, de legfőképpen azért, mert nem láttam, merre tart a sztori. De aztán egyre több mellékszereplő jött a képbe, akik így vagy úgy segítették, támogatták Owent, még ha önös érdekekből is, és azt vettem észre, hogy élvezem a folyosókon való bolyongást, várom a kémek újabb információit, amik segíthetnek a kisfiú ügyében, akárcsak a királynő rejtőzködő életmódot folytató méregkeverőjének felbukkanását, aki egy olyan világba vezette be védencét, ami nem csak nyolcévesen, de huszonhat évesen is éppoly izgalmasnak bizonyult.
Ankarette-nek mennyiségileg nem jut nagy szerep, ám egyfelől ő az, aki a háttérben keveri a szálakat, titkos dolgokat fed fel, és történeteket mesél az uralkodókról, másfelől jellemétől fogva megragadó figura.
Owennel különösen keserédes a kapcsolata, a fiú számára egyszerre pótanya és tanító.

Később megjelenik egy másik mellékszereplő, Evie is, aki egy bespeedezett kergemókus energiájával tompítja a történet történelmi merevségét, és némi elevenséggel ruházza azt fel.
Én itt, Elysabeth Victoria Mortimer megjelenésekor éreztem azt, hogy a szerző kicsit el merte engedni a gyeplőt, hagyta, hogy a gyerekszereplők koruknak megfelelően viselkedjenek, olyan kalamajkákba keveredjenek, mint kortársaik, és hogy éljenek. Úgyhogy bármennyire is szerettem volna lekötözni a cserfes kislányt, vagy betömni a száját, el kell ismernem, jót tett Owennek. És nekem is.

A királynő méregkeverőjéhez hasonló történettel ezidáig nem találkoztam. Fiatalos, de közben meg nagyon érett, mágikus, de mégse... és a sort sokáig folytathatnám. Annyi azonban biztos, hogy akit nem zavar az eseménytelenség, bírja a lassú víz partot mos típusú könyveket, élvezni fogja minden percét. Ráadásul a szerző nagyon jó kis háttérüzenetet csempészett bele a ne ítélj látszat alapján fonallal, ugyanis majd' minden karakter esetében elmondható, hogy nagyon mások, mint aminek mondani vélik őket... szóval meglepetésből nincs hiány.
Noha engem jókor talált meg Owen Kiskaddon, ettől függetlenül úgy gondolom, nem való mindenkinek. Választáskor érdemes szem előtt tartani a történelmiséggel járó előnyöket-hátrányokat, annál is inkább, mert rengeteg benne a Rózsák háborúja párhuzam.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Owen, Ankarette
Kedvenc jelenet: spoileres lenne
Negatívum: az eseménytelenség
Borító: 5/5
Sorozat: Királyforrás első része, de önállóan is olvasható





Térkép






Nyereményjáték


Owen, a főszereplő kisfiú imád csempéket rakosgatni, majd ledönteni őket, ezért mostani játékunkban mi is ezt fogjuk tenni dominókkal.
Minden állomáson találtok egy képet, melyről vagy hiányoznak dominók, vagy nem. Nektek kell eldöntenetek, hogy eldől-e az építmény, majd ha ez megvan, a rafflecopter megfelelő mezőjébe beírni az igen vagy nem szócskát.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

10/10 Deszy könyvajánlója
10/11 Könyvvilág
10/13 Dreamworld
10/15 Sorok Között

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése